Igen ,igy van,méssz mellettük normális tempóban,kicsi sebességet változtatsz egyből gyanút fognak,északról jöttek,és nem tudják mitől kell félniük,de ezt szépen sikerült lekapnod,Üdv Norbi
Sajnos az élességge nemsokat tudok kezdeni ez a felszerellés hiányossága a Tamron 55-200 nem híres az élességéről és még mellé a 1,5- szeröző szerintem a kettő összeszorozza az optikai hibákat, A PS- pedig csak abból tud gazdálkodni ami az érzékelőre került, pedig háromszorosan élesítettem a szokásoshoz képest.
Talán ha pár lépéssel közelebb kerülhetek jobb lenne.
Most a szabadnapokban megnézem hátha használja a vadászterületet.
Igen jó kép, jó pillanat, szép szerkesztés, a tekintet irányába hagyott térrel. Tényleg, egy kisebb csoda, hogy bevárt, mert igen rossz tapasztalatai lehetnek szegényeknek... Pedig már Fekete István is többször szót emelt értük a Nimródba írt cikkeiben, és a tudomásom szerint kötelező olvasmány "Tüskevár"-ban is kiáll mellettük:
“Bocsánat – mondta Gyula –, de az ölyvek bezzeg… a kis nyulakat…”
“Bezzeg, vagy nem bezzeg – méltatlankodott egy termetes ölyvanya –, mi már régen védettek vagyunk, és az új törvény ötszáz forinttal is megbüntetheti azt, aki hozzánk nyúl.”
“Ezt a városban nem tudják – válaszolt gondolatban Gyula –, ott hallottam…”
“Az nem lenne baj – vijjogott az ölyv –, de a mezőn se tudják. A villamoskalauz nem jár puskával (ámbár úgy hallottam – egy vándorsólyom mondta, aki az újpesti víztoronyban lakott –, szóval úgy hallottam, hogy a villamoskalauzok is szívesen kérnének fegyvert a vad utasok kiirtására…), de a vadászok puskával járnak, és ők sem tudják, nem is ismernek bennünket. Boldogult első férjem is ennek lett az áldozata. Éppen egy ürgét evett a telefonpózna csúcsán – a boldogult nagyon szerette a fiatal ürgehúst –, amikor egy ilyen puskás dúvad elkezdett oldalazni feléje. Szegény boldogult nyugodtan falatozott a törvényre gondolva, s ez lett a veszte. »Sas! – ordított a csirkefogó. Sas! – üvöltött, amikor a kedves lefordult a pózna tetejéről. – Sas« – mondták még tízen, mert a vadászok közül egy sem ismerte az ölyvet, pedig szegény uram egész életében az embereknek dolgozott, volt olyan nap, hogy húsz egérkét is bevágott. Igen jó étvágya volt a kedvesnek…”
Tutajos – gondolatban – bocsánatot kért az ölyvektől, és Hálásan gondolt Matulára, hogy ezt a könyvet ajánlotta..."
Szerintem igen jó fotót tudtál elcsípni erről a fajtáról.Az is mák,hogy ilyen közel engedett magához,lehet csak fiatal kora miatt.Örülnék,ha ilyen élességgel tudnák róla készíteni felvételt.Ősszel a kopasz fán ülve szépek,de ha megállsz,már huss van.Gratula.
Egy ilyen egerészölyv fotóra vágyom én is, de amint ancsa mondta, csak meg kell állni a kocsival még azt sem várják meg, hogy az ember lehúzza az ablakot, máris elrepültek. Pedig felénk is van jó sok ilyen madár.
Szerencséd volt ezzel a fiatal példánnyal, jó fotót sikerült készíteni róla. Egy pici élesség és kontraszt elmenne még, de így is nagyon jó.:-)
Ilyen lehetoseget nem szabad kihagyni, remek lett a poz is, szepen latszanak a szarny tollai is, meg h merre nez. Tudom hogy nem konnyu, de nagyon halas tema. Talan pikike lesseg elmenne.
Kepzeld ma kint horgaszunk, es szembe velunk, a folyo masik partja felett repult egy Feher Feju Sas, ami meg erre is igen ritka latvany. A gep melettem volt, a Tamron 17-70-es obival rajta :( Nem lett volna idom elkapni ha obit cserelek, pedig ott volt a 400-as is melette.
Kézen többször fotóztam már ragadozómadarakat, több kevesebb sikerrel.
De ez az első amit sikerült becserkésznem.
Valószínű ez a vadászterülete, mert először kocsival arrajárva láttam, ekkor nem volt nálam a gépem (ez ritkaságnak számít).
Másodszor már számítottam rá, a szemben lévő földútra lekanyarodtam elő a felszerelést és állványról lőttem egy párat . Majd közelebb mentem néhány métert, és újra lőttem.Kb 10-12 m -re lehettem elértem az útszélét látszólag nem foglalkozott velem.
Ekkor lassított egy kocsi megált és a hölgy kikiabált hogy reméli nem ment gyorsan, mondtam ez nem radar, közben a madár odébb ált.
Bizony .. jó lehet közelről látni.. nekem mindig messze vannak meg elrepülnek.
Szerencséd volt, hogy ezt a kilóméterkövet? kinézte magának..így nem kellett fára mászni:))
Ritkán sikerül jó fotó ezekről a madarakról.. grat!
Üdv:ancsa
Én boldog lennék,ha ilyet látnék a keresőben és így meg is sikerülne örökítenem.Gratula,szerintem nagyon jó kép!
Lesből készült,vagy csak belebotlottál?